A helyi érdekeltek 1. találkozója Tatán az INSiGHTS című pr

A rendezvény helyszíne: Új Kajakház Ökoturisztikai Központ,
Tópart Sétány 2., 2890 Tata, Magyarország

Rendezvény időpontja: 2017. június 15. (csütörtök)

Résztvevők: A Pons Danubii EGTC alkalmazottai, valamint a tagtelepülések képviselői. (Mellékelt jelenléti ív alapján)

A rendezvény összegzése:

Az esemény célja az INSiGHTS projekt és a pályázat során eddig megvalósult tevékenységek bemutatása volt. A Pons Danubii EGTC alkalmazottait, a régió turisztikai szakértőit, valamint a tagtelepülések képviselőit Bara Zoltán igazgató, az INSiGHTS projektmenedzsere köszöntette. Ezt követően Zoltán röviden bemutatta az EGTC-t, a Duna Transznacionális Programot, valamint az INSiGHTS projektet és a pályázat során eddig megvalósult főbb tevékenységeket. Kiemelte a projekt fő célját, vagyis a lassú, zöld és egészségközpontú turizmus népszerűsítését, melyet az EGTC műhelymunkák és szakmai utak során valósít meg. A tervek szerint a jövő évre elkészül egy virtuális valósággal egybekötött kiállító pavilon, melynek segítségével Európa szerte népszerűsíthető lesz majd a régió.

Ezt követően Dolník-Domány Zsófia ismertette a Status Quo riportot, melyet a BOKU állított össze. A projektben résztvevő partnereknek ez alapján kellett különböző adatokat begyűjtenie és kiértékelnie. A PD régióban 5 járás (Komárom, Kisbér, Tata, Oroszlány, Észak-Komárom) turisztikai adatai, stratégiái és jó gyakorlatai kerültek összegyűjtésre. Az összegyűjtött adatok alapján minden egyes partnernek értékelni kellett a saját régióját. Majd Zsófia azt a kérdést tette fel a jelenlévőknek, hogy véleményük szerint hogyan tudnának hatékonyan együttműködni a szlovákiai és a magyar TDM szervezetek.

Erre a Kajakház igazgatója, Berczelly Attila azt kérdezte, hogyha nem lenne TDM, akkor ki foglalkozna a turisztikai stratégiákkal. Ugyanis a tiroli TDM esetében elmondható, hogy a döntéshozók átadják a stratégiafejlesztéseket egy szakmai szervezetnek, amelyben benne van az önkormányzat is. Ezt követően azt is kiemelte, hogy jó lenne, ha nem a politika, hanem a szakma határozná meg a turizmust. Ugyanakkor megvan az együttműködés abban, hogy mi az a stratégia, amit ki kellene alakítani és abban, hogy a turisztikai szakemberek hozzanak létre tudásanyagot 10-30 évre a jövőképet, a felmerülő problémákat és a meglévő adottságokat illetően. Továbbá azt is kiemelte, hogy egy komplex fejlesztési tervben a turizmusnak is benne kell lennie, pl. a Kajakház esetében a turizmus szezonális, hiszen nyáron több, télen pedig kevesebb munkaerő kell. Ennek a városfejlesztési tervben is benne kell lennie, hogy felkészültek legyünk a turizmusra, valamint a kiindulópont megállapítása is fontos.

Ezt követően Bara Zoltán elmondta, hogy az EGTC-ben a szakbizottságok sajnos ad hoc módon működnek és egy újabb TDM pedig nem lenne fenntartható. Véleménye szerint a megoldás egy fórum létrehozása, amely rendszeresen ülésezne és összefogná a már meglévő TDM-eket. Továbbá elmondta, hogy a legfőbb szereplőkkel, vagyis a TDM-ekkel, az egyéb szakmai szervezetekkel, a megyékkel és az önkormányzatokkal kellene még szorosabban együttműködni, valamint szakértőket kellene bevonni a pályázatokba.

Ezután Vidáné Aradi Nikolett, a helyi TDM szervezet projektmenedzsere elmondta, hogy ő sem látja értelmét egy új TDM megalapításának és szerinte is jó ötlet a szakmai fórum létrehozása. Majd hozzátette, hogy ők már elkezdték a Dunamente TDM-mel a közös online megjelenést és a kapcsolatépítést. Ezt követően Lakos Zsuzsa, a helyi önkormányzat legfőbb projektmenedzsere azt emelte ki, hogy a szlovákiai oldalon sokkal kevesebb információ és csomag van a turistáknak egy településre vonatkozóan, viszont a magyarországi részről át lehetne venni a már jól bevett gyakorlatokat, csak át kellene valamiképpen juttatni az információkat az egyik oldalról a másikra.

Erre Berczelly Attila, a Kajakház igazgatója azt mondta, hogy véleménye szerint nem elég az átjuttatás, komplex csomagokat kellene létrehozni, mert az egyik látnivaló a magyarországi, míg a másik a szlovákiai oldalon van. Nagyon fontos lenne tükrözni a turisták számára az egységet, ehhez pedig jó ötlet lenne bevonni a kisvonatot, hiszen a Duna mindkét oldalán közlekedik. Ezután Zsófia kiemelte, hogy véleménye szerint szükség lenne egy gyűjtőoldalra, amelyen információk jelennének meg mindkét oldal településeinek látványosságairól és rendezvényeiről.

Ehhez azt tette hozzá Berczelly Attila, hogy véleménye szerint különféle börzéken és vásárokon kellene népszerűsíteni a régiót, mert nem mindenki keres rá erre a régióra az Interneten. Sajnos nem elég, ha a turista aktív, nekünk is aktívan kell propagálni a régiót. Erre Bara Zoltán azt mondta, hogy a régió népszerűsítésére szolgál majd a pavilon, melyet a régió összes TDM-e és szervezete használhat és több látnivalóhoz (pl. komáromi erőd) is elkészül majd egy ún. „virtuális séta”. Ehhez viszont nagyon fontos, hogy összeálljon az adatbázis, viszont valakinek menedzselnie is kell majd ezt rotációs rendszerrel.

Ezt követően újra Berczelly Attila kért szót és elmondta, hogy nagyon fontos meghatározni, hogy mit akarunk kínálni a turistáknak és mi lesz az, ami ösztönözni fogja a turistákat, hogy ide jöjjenek. Továbbá elmondta, hogy sajnos nincs közös stratégiánk és még ami van is, az sincs nyilvánosságra hozva, tehát nem elérhető. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy egyáltalán akarunk-e létrehozni egy közös stratégiát, mert ha igen, akkor legalább egy, a települések már meglévő stratégiáiból összefésült stratégiára lenne szükség. Majd hozzátette, hogy szerencsére vannak sikeres desztinációs kezdeményezések a régióban, pl. a Komáromi Napok vagy a Hídverő Napok.

Ezután Bara Zoltán kitért az INSiGHTS projektre és elmondta, hogy pontosan hogyan épül fel, hogyan kell menedzselni, majd beszélt a termékfejlesztésről és arról is, hogy hogyan kellene fejleszteni a turisztikai terméket, végül pedig a marketingről is szót ejtett. Véleménye szerint nem a közös rendezvény, hanem az együttműködés a lényeg. Az SKHU programon belül megnyíló kis projekt alapból lehetne többek között megvalósítani pl. turisztikai képzéseket: Tatán online marketing, Komáromban pedig nyelvi képzéseket, mert ezek jelenleg sajnos nincsenek, de lenne rájuk igény. Majd hozzátette, hogy Tatához hasonlóan kellene kihasználni a szlovák oldalon lévő településeknek a saját potenciáljukat, valamint sajnálattal közölte, hogy ez az oldal a gazdasági fejlesztés tekintetében van a legrosszabb helyzetben. Ezt követően Zoltán előzetesen meghívta a résztvevőket a következő stakeholder találkozóra, majd a jelenlevőknek lehetőségük nyílt kérdéseket feltenni a projekttel kapcsolatban, az eseményt tehát egy kötetlen beszélgetés zárta.

 ​